Tommy autosport blog

Az elmúlt hétvégén, február 15-18. között zajlott a rally világbajnokság egyik legkeményebb futama, a szezon egyetlen igazi havas, jeges és hideg versenye a 71. Svéd rally. Távolról nézve ideális körülmények fogadták a mezőnyt, sok hó, jég, hideg és többnyire napsütés, de akadtak nehezebb részek a hétvége során.

Az idei Svéd rally lebonyolítása a rally világbajnokságnak manapság elfogadott ütemterv szerint zajlott. Azaz csütörtök reggeli 9:01-kor kezdődött az 5.45 km hosszú bemelegítő shakedown szakasz, ahol Esapekka Lappi, Adrien Fourmaux, Ott Tanak, Kalle Rovanpera, Thierry Neuville sorban végzett az élmezőny. Nem szokott nagy jelentősége lenni, hogy itt ki, hogy szerepel, de a végeredményt tekintve az itteni első háromból két pilóta ott is a dobogón végzett.

Ezt követően este 19:05-kor az 5.16 km hosszú Umeå Sprinttel, mint az első mért gyorsasági szakasz, elkezdődött a 71. Svéd rally. Nagy dolgok nem történtek, Neuiville több tapadásra számított, Gryazin viszont azt mondta jobb volt a tapadás, mint amire számított. Munster a tanulásnak tervezte a hétvégét, első fellépése volt a hóban a Rally1-es autóval. A szakaszon és így a napvégét is Kalle Rovanpera, Takamoto Katsuta, Elfyn Evans, Ott Tanak, Adrien Fourmaux sorrendben zárta az élmezőny.

Pénteken kétszer három gyorsasági szakasz várt a mezőnyre, a napi első gyorsasági 8:58-kor kezdődött. A 10.76 km hosszú Brattby és a 28.25 km-es Floda ugyanaz volt, mint tavaly, a 12.36 km-es Norrby viszont újként szerepelt a programban. A két kör után az 5.16 km hosszú Umeå Sprinttel fejeződött be a pénteki versengés. Napközben és este adódott szerviz lehetőség. A napi versenytáv 437.14 km volt, ebből 108.78 km-t tett ki a gyorsasági szakaszok hossza.

Az első két gyorsasági nem hozott nagy meglepetést, a két finn, Rovanpera a Toyotával és Lappi a Hyundai-jal nyertek 1-1-et, őket követte szép sorban a többi Rally1-es autó. Bár az elsőn a 8., 9. helyen Solberg (Skoda) és Pajari (Toyota) futott be a Rally2-es autókkal és 10. lett a Svéd rallyt tanuló Munster a Rally1-es Ford Pumával. Őt követte a műkedvelő olasz Lorenzo Bertelli egy Rally1-es Toyota Yaris-szal. Az első után Neuville a látási viszonyokra panaszkodott, Lappi egy helyen keményen odaverte a hófalhoz az autóját, utána vissza is fogta magát kissé. Evans a tapadás hiánnyal küzdött míg Tanak azt mondta nagyon kemény a menet, Solberg pedig az alulkormányozottsággal szenvedett. A másodikon Evans megforgott ott is hagyta a Toyota Yaris hátsó lökhárítóját, Neuville autóján nem működtek az ablaktörlők, nem látott semmit. Tanak azt mondta nehéz volt, mert érezte a friss havat az autó alatt, de nem látta, Fourmaux pedig többször túl szélesen fordult és érintette a hófalat, Lappi azt mondta néhol túl korán fékezett és ezzel vesztett időt. A spanyol Jan Solans, a Rally2-es Yaris-szal azt mondta, hogy neki spanyolként igazán nehéz dolga van itt, de élvezi a versenyt. A napi harmadikon aztán két esélyesnek is tartott csúcs versenyző vérzett el, név szerint Ott Tanak a Hyundai-jal és Kalle Rovanpera a Toyotával. Rovanpera megforgott míg Tanak belement a hófalba és mindkettőjük autójában tönkrement a hűtő, Rovanpera pedig defektet is kapott így aztán mindketten idejekorán kiestek a versenyből. Persze a szuperrallyval szombaton visszaállhattak, de vajmi kevés esélyük volt arra, hogy értékelhető helyen fejezzék be a futamot. Egyedül a vasárnapi és plussz pontokban és a power stage extra pontokban bízhattak. A Fordos Munster defektes gumit cserélt míg Neuville arra panaszkodott, hogy nagyon csúszott az út, mert a hó alól előkerült a murva, amin a szöges versenygumi nem működik jól. Lappi megint érintette a hófalat, látta kiesni Tanakot és Rovanperát, kicsit visszafogta magát, de nem volt elégedett az idejével. A délelőtti kör után Takamoto Katsuta, Esapekka Lappi, Elfyn Evans, Adrien Fourmaux és Thierry Neuville sorrendben ért be az élmezőny majd őket követték a többiek. A délutáni kör első gyorsaságiján az időközben le hullott 10 cm friss hó miatt igen komoly veszedelem kerekedett. A mezőny elején rajtoló Rally1-es autók vezetői nem látták az utat, annak szélét és az igazából jeges úton jól működő szöges gumik sem értek sokat a friss hóban. Gyakorlatilag mindegyik versenyző úgy nyilatkozott, hogy ez volt életük egyik, ha nem legnehezebb, legszörnyűbb gyorsaságija. Katsuta úgy érezte magát a z utat szegélyező hófalak között mintha bob versenyen indult volna. A gyorsasági végén az első húsz autó között csupán három Rally1-es volt, a többiek Rally2-es és Rally3-as autók voltak! A következőn gyakorlatilag ugyanezek a körülmények voltak, mindenki küzdött a tapadás hiánnyal és a látási viszonyokkal. A Hyundai-os Neuville autója nem indult be a rajtvárakozó előtt emiatt négy percet késett a rajtból így Evansnak kellett elsőnek rajtolnia a 10 cm friss hóval borított gyorsaságin. Hogy igaz volt-e Neuville pillanatnyi műszaki hibája vagy sem azt egyelőre nem tudni, tán sosem derül ki. Mindenesetre a gyorsaságin Neuville autójának kinyílt a géptető egyik rögzítő patentja minek köszönhetően tele ment a motortér friss hóval, de ez nem okozott nagyobb bajt. A délutáni harmadik gyorsaságin is küzdött mindenki, az első tízben öt Rally2-es autó is volt, köszönhetően a most kedvezőbbnek számító rajthelyüknek. Munster a szélvédő párásodástól szenvedett, Neuville a Hyundai üzemanyag nyomásával küzdött minek köszönhetően erőtlen volt az autója. A legelöl induló Toyotás Evans pedig azt mondta, hogy a friss hóban semmit nem látott az út széléből, úgyhogy elég küzdelmes volt ez így neki. A Fordos Fourmaux viszont örült neki, hogy feljött az abszolút harmadik helyre. A pénteki utolsó, 5.1 km-es gyorsaságin nagy drámák nem történtek. Fourmaux túlcsúszott két helyen, azt mondta kevés volt a gumik tapadása, de így járt Katsuta is, neki is sikerült egyszer túlcsúsznia. A pénteki napot Esapekka Lappi, Takamoto Katsuta, Oliver Solberg, Adrien Fourmaux és Elfyn Evans sorrendben fejezte be az élmezőny.  

Szombaton is kétszer három gyorsasági, plussz egy napvégi záró várt a mezőnyre. 7:45-kor az új, 15.65 km-es Vännäs nevezetűvel indult a bajvívás, majd a már ismert 14:23 km hosszú Sarsjöliden következett. Utánuk pedig a 28.06 km hosszú Bygdsiljum aminek nyomvonala több helyen érintette a tavalyi Botsmark gyorsaságit. A napot ismét az Umeå-i szakasszal fejezték be, de ez most 10.08 km hosszú volt. Péntekhez hasonlóan napközben és este adódott szerviz lehetősége a srácoknak. A szombati versenytáv 432.46 km, ebből 126.74 km-t tett ki a gyorsasági szakaszok hossza.

A szombati elsőn Fourmaux átlépte Solberget és feljött a harmadik helyre, de küzdött az alacsony tapadással. A visszaálló Rovanpera pedig elsőként indult így ő az út takarító szerepében tündökölt, amit nem kívánt annyira, de most így alakult a program. A napi másodikon a versenyt vezető Katsuta Toyotájának a bal hátulja jobban beleért az út menti hófalba ami befordította az autó bal elejét a hóba úgy, hogy onnan már nem tudtak tovább menni. Katsuta azt mondta ez volt eddigi pályafutása leghülyébb, legnagyobb hibája. Ugyanezen Solberg a Skoda túlzott alulkormányozottságával küzdött, míg Tanak az egyik kísérő helikopterre panaszkodott, ami az útmenti erdő felett állva alaposan felkavarta a havat és nem látott semmit. A délelőtti kör harmadik gyorsaságiján szépen átment a mezőny, akadt pár megforgás, defekt, út elhagyás, hófal érintés, de a drámák elkerülték a srácokat. A napközbeni szervizbe Esapekka Lappi, Adrien Fourmaux, Elfyn Evans, Oliver Solberg és Thierry Neuville sorrendben állt be az élmezőny. A délutáni elsőn Fourmaux és Neuville is arra panaszkodott, hogy sok helyen kilátszik a hó/jég alól a murva és az út menti kövek, amik egyrészt kitépik a szöget a gumiból, másrészt defektveszélyt jelentenek. Rovanpera is a gumikért aggódott és nem találta az egyensúlyt, hogy igazán jól menjen. Tanak is szenvedett a mezőny elején, panaszkodott a szűk utakra és a nyomvályúkra, amik nagyon megvezetik az autót, azt mondta nem olyan szórakoztató így menni. A soron következő 13. gyorsaságin Lappi, Evans és Fourmaux is aggódott a gumikért a sok helyen kiforduló murva és kövek miatt. Tanak ismét úgy nyilatkozott, hogy semmi élvezet nincs a versenyzésben. A WRC2-ben a Toyotás Joona az alulkormányozottsággal szenvedett, márkatársa Linnamae az autó vezethetetlenségét említette, míg a Skodás Solberg csak okosan autózott. A 14. gyorsasági a Toyotás Evansnek tiszta mente volt, a Fordos Munster is jól érezte magát bár volt egy meleg helyzete mikor nagy sebességnél megúszott alatta az autója. Velük ellentétben Rovanpera küzdött a sok murvával és Tanak is azt mondta, hogy ez a szöges gumi nem jó a murván, úgyhogy csak próbált simán átmenni. A szombati utolsó gyorsaságin mindkét Ford Pumás, Fourmaux és Munster is ugyanott csapta oda az autóját a hófalnak, de mindketten tovább tudtak menni. A Toyotás Evansnak teljesen hiányzott a hátsó tapadás, csapattársa Rovanpera a harmadik helyen ért célba, jó időt ment, jó volt az itinere, de a gumijai kidobósra koptak. A Hyundaios Neuville megnyerte a szakaszt, elégedett volt, de azt mondta trükkös gyorsaságin van túl. Ugyanitt csapattársa Ott Tanak második lett. A szombati napot Esapekka Lappi, Adrien Fourmaux, Elfyn Evans, Thierry Neuville és Oliver Solberg sorrendben végzett az élmezőny.

Vasárnapra mindössze két gyorsasági marad, ezekből az első 25.50 km-es Västervik-et egymás után kétszer teljesítették majd, a másik gyorsasági, a szombatról megismert 10.08 km-es Umeå-i szakasz volt a napi harmadik és egyben a külön pontokért is zajló power stage gyorsasági. A napi össztáv majd 222 km volt ebből 61 km körül alakult a gyorsaságik távja.

Az első gyorsasági után javarészt úgy nyilatkoztak a pilóták, hogy végre igazi fagyos, jeges utak fogadták őket így végre rendes tapadása volt a szöges gumiknak. Rovanpera azt mondta élvezetes volt a versenyzés, Tanak viszont szenvedett, hogy hol alul, hol túlkormányzott volt alatta a Hyundai i20. Lappi és Solberg is úgy nyilatkozott, hogy élvezetes volt a versenyzés, míg a Fordos Fourmaux azt mondta, hogy próbálja megőrizni a dobogós helyét. Az utolsó gyorsaságin az első kilenc helyen a Rally1-es autók végeztek, közülük Evans volt a leggyorsabb, aki reggel helyet cserélt Fourmaux-val. Nagy drámák nem történtek, két Rally2-es autó és egy Rally3-as kapott időbüntetést késés miatt, de ennyi.

Az utolsó 18., külön pontokért is zajló power stage szakaszon Rovanpera, Evans, Neuville, Tanak, Katsuta sorban ért be az első öt így ők kapták a plussz 5., 4., 3., 2. és 1. bajnoki pontot. Sovány vígasz volt ez Rovanperának, Tanaknak és Katsutának, de a szezon végén még jól jöhet ez a pár pontocska is. A Svéd rallyt a Hyundaios Esapekka Lappi/Janne Ferm kettős húzta be, akik hat év után nyertek újra rally VB futamot. Második lett a Toyotás Elfyn Evans, Scott Martinnal a jobbján, míg a harmadik helyen a Fordos Adrien Fourmax/Alexandre Coria duó végzett, nekik ez volt életük első dobogós helyezésük.  

A WRC2-t a Skodás Oliver Solberg/Eliott Edmondson párosa nyerte meg, mögötte négy új Toyota Yaris Rally2 végzett.

A WRC3-ban és a Junior WRC-ben is a mindössze 18 éves svéd Mille Johansson nyert, jobbján Johan Grönvall-lal.

A 71. Svéd rally végeredménye az alábbiak szerint alakult,

1. Esapekka Lappi/Janne Ferm (Hyundai i20 N Rally1 HYBRID) 2h33m04.9s
   2. Elfyn Evans/Scott Martin (Toyota GR YARIS Rally1 HYBRID) +29.6s
   3. Adrien Fourmaux/Alexandre Coria (Ford Puma Rally1 HYBRID) +47.9s
   4. Thierry Neuville/Martijn Wydaeghe (Hyundai i20 N Rally1 HYBRID) +1m46.3s
   5. Oliver Solberg/Elliott Edmondson (Škoda Fabia RS Rally2) +5m04.2s
   6. Sami Pajari/Enni Mälkönen (Toyota GR Yaris Rally2) +6m23.9s
   7. Georg Linnamäe/James Morgan (Toyota GR Yaris Rally2) +6m26.4.s
   8. Roope Korhonen/Anssi Viinikka (Toyota GR Yaris Rally2) +6m48.1s
   9. Mikko Heikkilä/Kristian Temonen (Toyota GR Yaris Rally2) +7m25.7s
   10. Lorenzo Bertelli/Simone Scattolin (Toyota GR YARIS Rally1 HYBRID) +7m37.7s

Az idén bevezetett új pontrendszer miszerint plussz pontokkal díjazzák a péntek/szombat legjobb tíz, valamint a vasárnap legjobb hét versenyzőjét és megmaradt a power stage-en is megszerezhető plussz pontok rendszere melyek mind hozzáadódnak a verseny végén első tíz helyezettnek kiosztandó bajnoki pontokhoz, alaposan megkavarja az állóvizet. Már most előjött az a szituáció, hogy bizony nem a verseny győztese vitte haza a legtöbb, összbajnoki pontot. A futamon kiosztott bajnoki pontokat az alábbi képen láthatjuk, hogy ennek van-e értelme vagy sem, azt a fene tudja.   

A Svéd rally kompletten 1104 km hosszú volt, ebből majd 302 km-t tett ki a mért szakaszok hossza. 

A verseny nevezési listáján 57 autót számolhattunk meg. Ebből mindössze 9 db volt a Rally1-es csúcsgép. Ebből 4 db Toyota, Rovanperával, Evans-szal, Katsutával és a hobbysta Bertellivel. Indult 3 db Hyundai, a szezon nyitót nyerő Neuville-lel, Tanak-kal és Lappival. A Fordnál Fourmaux és Munster vezették a Pumákat. A csúcsgépek utáni legharcosabb géposztályban, az RC2-ben 25 db az ilyen olyan WRC2 bajnokságokba nevezett Rally2-es autót láthattunk. A következő géposztályban a még mindig négykerékmeghajtású RC3-ban 22 db autó állt rajthoz, most csak Ford Fiesták indultak, Renault Cliok nem, más pedig nem gyárt ide autót. Ők a JWRC és a WRC3 értékelésbe neveztek.

A következő WRC rally világbajnoki futamra bő egy hónapot kell várni ami március 28-31. között lesz Kenyában, a Szafari rally képében.

Szöveg: Tommy

Fotó: Hyundai Motosport, Toyota Gazoo Racing, M-Sport Ford, Skoda Motorsport, www.wrc.com